RIZIKÓFAKTOROK


A stroke kialakulásában számos tényező játszik közre, melyek egy része nem befolyásolható.

A befolyásolható tényezők képezik viszont a rizikófaktorok nagyobb csoportját, melyek kiiktatásával drasztikusan lehetne csökkenteni a szélütések számát.

NEM ÉLETMÓDBELI TÉNYEZŐK MUTATÓI

 

ÉLETKOR

Az életkor növekedtével megnő a stroke valószínűsége is. A stroke-os betegek kétharmada 65 éven felüli (a hazai stroke-betegek körülbelül 5-10 évvel fiatalabbak a nyugat-európai országok stroke-betegeihez képest).

A megbetegedések aránya a 60-80 évesek korcsoportjában a leggyakoribb. Sajnálatos ugyanakkor, hogy már 20 éves kortól kezdődően nem jelentéktelen a betegek száma. Népegészségügyileg férfiak esetében 40 éves kor fölött, nők esetében 50 éves kor fölött kell jelentős előfordulással számolni. Ötvenéves kor felett 10 évenként megduplázódik a szélütés kockázati tényezője.

 

NEM

Még nem tisztázott okokból kifolyólag a szélütés 25 százalékkal magasabb arányban fordul elő a férfiak, mint a nők körében. A nők 4-5 évvel később szenvednek el valamilyen stroke-eseményt, mint a férfiak, azaz a férfiak átlagéletkora 4-5 évvel alacsonyabb, mint a nőké.

 

CSALÁDI VAGY EGYÉNI KÓRTÖRTÉNET

A családban előforduló agyi érbetegség szintén tényező lehet. Amennyiben az egyén már élt át stroke-ot vagy tapasztalta a figyelmeztető jelzéseket, magasabb a valószínűsége, hogy a későbbiekben stroke-ja lesz.

A szélütésen átesettek több mint fele 8 éven belül meghal, a hosszú távú kilátások a férfiak esetében rosszabbak.

Az összefoglalt rizikófaktorokon kívül számos kockázati tényező játszhat közre a szélütés kialakulásában. Ezek az esetek túlnyomó részében együtt fordulnak elő, ami tovább növeli a szélütés fellépésének esélyét.

 

BEFOLYÁSOLHATÓ TÉNYEZŐK

 

MAGASVÉRNYOMÁS (HYPERTONIA)

Az érelmeszesedés, az agyi infarktus és az agyvérzés legfontosabb kockázati tényezője a magasvérnyomás. Magasvérnyomás betegségről akkor beszélünk, ha legalább három alkalommal, nyugalmi állapotban a vérnyomás 140/90 Hgmm felett van.

Ekkor további vizsgálatokra, rendszeres (általában a beteg élete végéig tartó) kezelésre és ellenőrzésre van szükség.

A magasvérnyomás betegség gyakorisága a kor előrehaladtával növekszik. A vérnyomás felső értékének (systoles) minden 10 Hgmmel történő csökkentése az agyi érkatasztrófák kockázatát 30%-al, míg az alsó értékének (diastoles) 5-6 Hgmm-es mérséklése 42%-al csökkenti.

 

MAGAS VÉRZSÍRSZINT (HYPERLIPIDAEMIA)

A vér emelkedett koleszterin és zsírtartalma valamint az érelmeszesedés és szívbetegségek kapcsolata jól ismert.

A vérzsírok összetevői az összkoleszterin (káros: LDL, védő HDL koleszterin) és a triglicerid. Az összkoleszterin szint 5 mmol/l alatt normális.
Az eddigi vizsgálatok valószínűsítik, de egyértelműen nem bizonyították a magas vérzsírszint és az agyi infarktus kapcsolatát.

Az viszont egyértelműen bizonyított, hogy akik koleszterin keletkezését gátló gyógyszert szednek, azokban csökken az agyi infarktus gyakorisága.

A magas zsírszint oka lehet a helytelen zsírdús táplálkozás és a szervezet fokozott zsírtermelése. Míg a helytelen táplálkozás okozta magas értékek zsírszegény étrenddel (hal, zöldségek, gyümölcsök fogyasztása) befolyásolhatók, addig a fokozott zsírtermelés megfelelő gátló gyógyszerekkel rendezhető.

 

CUKORBETEGSÉG (DIABETES MELLITUS)

A cukorbetegség is az agyi infarktus kialakulásának kockázati tényezője. A cukorbetegekben felgyorsul, és már fiatalabb korban is kimutatható az érelmeszesedés.

Cukorbetegségről akkor beszélünk, ha az éhgyomri vércukor magasabb 6 mmol/l-nél. Az érelmeszesedés esélyét növeli az ún. „rejtett” cukorbetegség is, ami laboratóriumi vizsgálatokkal, cukorterhelési próbával mutatható ki.

Megfelelő diétával és gyógyszeres kezeléssel a kísérőbetegség kialakulásának kockázata csökkenthető.

 

ELHÍZÁS

Az elhízás, ami korunk egyik népbetegsége, javarészt a mozgásszegény életmód következménye. Az életkor előrehaladtával egyre gyakoribbá válik. Sok esetben társul magasvérnyomással, cukorbetegséggel és magas vérzsír értékekkel. Az érbetegségek kialakulásának a veszélyét elsősorban a hasi elhízás fokozza.

A testsúly és az elhízás meghatározásához a testtömeg indexet használják, ami egyszerűen számolható ki: a testsúly (kg) elosztva a testmagasság (m) négyzetével. Normál értéke 20-25 között van.

Túlsúlyról 25-30 között, elhízásról 30 felett beszélünk. Kezelése elsősorban az életmódbeli változtatás, az energia bevitel csökkentése és a testmozgás ésszerű növelése.

 

DOHÁNYZÁS

A dohányzás az érelmeszesedés kiemelt rizikófaktora. A belélegzett dohányfüstben több száz mérgező anyag van, amiből talán a legfontosabb a nikotin, a szénmonoxid és a kátrány.

Ennek következtében megváltozik a vér összetétele, növekszik a rög kialakulásának veszélye, csökken a védő (HDL) koleszterin szintje. Ezen összetett hatása miatt az erős dohányzás (több mint napi 20 cigaretta) 2-6-szorosára emeli az agyi infarktus gyakoriságát. A veszély nem csak a dohányost, hanem a passzív dohányzás révén a környezetét is érinti. A dohányzás abbahagyásának nem csak hosszú távú, hanem azonnali jótékony hatásai is vannak:

A dohányzás abbahagyása után

20 perccel   a vérnyomás, pulzus javul
1 nappal   a szívroham valószínűsége csökkenni kezd
3 hónappal   a keringés javul
1 évvel  

a szívkoszorúér betegség veszélye már csak
fele a dohányzókénak

5-15 évvel   az agyi infarktus veszély már akkora, mintha
sose dohányzott volna

 

 

FIZIKAI AKTIVITÁS

A rendszeres fizikai aktivitás igazoltan kedvező hatású a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulása szempontjából, főleg férfiaknál jelentős.

Napi 30 perc séta csodákat művelhet.

 

ALKOHOL

Több, gyakran ellentmondó közleményből levonható és ma már elfogadottnak tekinthető végső következtetés szerint az alkoholfogyasztás és a stroke között meghatározható összefüggés alapján az enyhe, illetve mérsékelt (maximum: bor 240 ml/nap, sör 720 ml/nap, tömény 90 ml/nap) és megfelelő minőségű alkohol fogyasztása fajtától és nemtől függetlenül némileg csökkenti a stroke rizikóját.

A krónikus alkoholizmus hatása viszont ezzel ellentétes, mely négyszeresére növeli a stroke rizikóját.

Szájon át szedett fogamzásgátlók

A magas ösztrogéntartalmú (50 mg fölötti) fogamzásgátló tabletták korai generációi jelentősen, körülbelül ötszörösére növelték a stroke-rizikót.

Az újabb szerekre vonatkozóan még kevés adat áll rendelkezésre. Migrén miatt kezelt betegeknél fogamzásgátló szedése mellett a stroke rizikója feltűnően magas: 13,9 százalék.

 

SZÍVRITMUSZAVAR (PITVARFRILLATIO)

Elsősorban 60 éves kor felett jelentkező kockázati tényező, melynek hátterében gyakran a szív ereinek meszesedése áll.

Míg 50-59 éves kor között 1,5%-ban, addig 80-89 éves kor között 24%-ban fordul elo. Ez hajlamosít a szívben vérrög kialakulására, ami az agyi érbe kerülve érelzáródást, agyi infarktust okoz.

Amennyiben valaki szívritmus zavart tapasztal, azonnal orvoshoz kell fordulnia részben ennek okának tisztázása, részben a megfelelő kezelés beállítása miatt.

Az agyi infarktus kivédésére általában véralvadás gátló szedése szükséges. Ez javasolt a 60 év feletti betegeknek, valamint azoknak, akiknek a ritmuszavar mellet cukorbetegségük vagy magasvérnyomás betegségük van. A megfelelően beállított kezeléssel az agyi infarktus relatív kockázata 68%-al csökkenthető.

 

 

STROKE


Szélütés, Gutaütés, Szél érte: századok óta velünk élő szavak, az agyi vérkeringési zavar szinonimái. Ki ne hallott volna arról a betegségről, melyet a köznyelv - helytelenül -  "Agyvérzésnek" nevez?

Szinte mindegyikünk rokonságában volt vagy van valaki, aki ebben a betegségben szenvedett.

 

A szélütés (angol szóval stroke, ejtsd "sztrók") az agy vérellátási zavara következtében létrejövő működészavar, mely maradandó károsodásokat vagy halált okozhat. Alapvetően két formája ismert: az agyi infarktus, mely az esetek kb. 80%-ában fordul elő, ekkor az adott agyterület nem kap elégséges vért a funkciók ellátásához, illetve az agyvérzés, az esetek kb. 20%-ában, amikor vér lép ki az érpályából és így roncsolódik az agyállomány.

Tévhit, hogy a stroke csak az idősek betegsége, fiatal és középkorú felnőtteknél, illetve gyerekkorban is felléphet (betegek körülbelül egynegyede 60 év alatti). Előfordulásának valószínűsége a kor előrehaladtával nő, ami azzal áll összefüggésben, hogy a szív rendellenességei (infarktus, ritmuszavar), illetve a háttérben gyakran álló érszűkület, mely az általános érelmeszesedés talaján jön létre, ebben a korban gyakoribbak.

Míg a szívinfarktus igen erős fájdalommal jár, addig „sajnos” az agyi érkatasztrófa általában nem jár fájdalommal. Így a betegek nem veszik komolyan, halogatják, hogy orvos segítségét kérjék, ami miatt gyakran csak napok múlva kerülnek kórházba. Pedig az agyi érkatasztrófában szenvedő beteg is azonnali, sürgős kórházi kezelésre szorul.

 

LEGGYAKORIBB TÜNETEK

Féloldali végtag gyengeség, bénulás, de lehet csupán ügyetlenség is látászavar, látótér zavar, féloldali vakság a beszéd kimondás vagy megértés zavara a száj „félrehúzódása” kettős látás a beszéd galuskás, mint aki „részeg” nyelészavar egyensúlyzavar, járásbizonytalanság féloldali végtag zsibbadás.

A maradandó agyi károsodással járó állapotot megelőzhetik a fent felsorolt, de csak átmenetileg fennálló tünetek, amik percekre, néhány órára jelentkeznek, majd maguktól megszűnnek. Ez az úgynevezett átmeneti agyi keringési zavar, mely súlyos betegséget jelent. Ha ilyenkor nem kerül kórházba azonnal a beteg, gyakran a következő hasonló tünet már maradandó, végleges károsodás jele.

 

MIT TEGYÜNK AGYI ÉRKATASZTRÓFA ESETÉN?

A beteg túlélési, valamint a mihamarabbi és legkevesebb visszamaradó tünettel gyógyulási esélyeit az befolyásolja, hogy milyen hamar kerül kórházba, Ideggyógyászati ill. úgynevezett Stroke osztályra. Ha a fent felsorolt tüneteket tapasztalja a beteg vagy környezete, azonnal értesíteni kell az Országos mentőszolgálatot a 104-es telefonszámon, és sürgősségi kórházba szállítást kell kérni.

 Ne késlekedjen, a gyors segítség életet menthet!

MI TÖRTÉNIK A KÓRHÁZBAN?

Az ideggyógyászati vizsgálat mellett EKG és vérvizsgálatok történnek azonnal a beérkezést követően. Sürgősséggel koponya CT vizsgálat (az agy ábrázolására szolgáló réteg Rtg felvétel) készül, aminek a segítségével el lehet különíteni az agyi infarktust az agyvérzéstől.

Amennyiben a beteg az agyi infarktus tüneteinek kialakulását követően azonnal kórházba kerül, és a koponya réteg Rtg vizsgálat kizárja az agyvérzést, lehetőség nyílik az agyi eret elzáró érrög feloldását célzó kezelésre. Ez csak akkor kísérelhető meg, ha a tünetek és a kezelés elkezdése között 3 óránál több idő nem telik el. Így érthető, hogy miért fontos a betegek mihamarabbi kórházba juttatása.

A kórházi kezelés során a betegek laboratóriumi értékeit, vérnyomását, testhőmérsékletét folyamatosan ellenőrizni, korrigálni kell. Ha a tüneteket agyi infarktus okozza, a beteg a vérlemezkék összetapadását gátló gyógyszert is kap. Ez már a másodlagos megelőzés, az újabb agyi érkatasztrófa kivédését szolgáló kezelés része. E mellett a nyaki erek ultrahangos vizsgálata (carotis doppler) elengedhetetlen az agyi érkatasztrófában szenvedő betegnél. Amennyiben az agyat ellátó verőér súlyos szűkülete derül ki, és a beteg állapota lehetővé teszi az ér műtéti úton „tisztítható” meg, ami ugyancsak a másodlagos megelőzés része.

 

PITVARFIBRILLÁCIÓ


Tudta, hogy a pitvarfibrilláció világszerte a leggyakoribb felnőttkori szívritmuszavar? A betegek száma csupán Európában és az egyesült államokban meghaladja a kilencmilliót!

 

Alapjában véve, pitvarfibrilláció túlságosan szapora, vagy lassú szívverés esetén jelentkezik, azonban akár normális szívfrekvencia mellett is fellép. A szívműködést a szívizomzatban terjedő elektromos impulzusok vezérlik, melyek hatására a szív összehúzódik és „pumpaként” továbbítja a vért. Élettani szívműködés esetén, a felül elhelyezkedő szívüregek (a pitvarok) összehúzódása az alul lévő szívkamrákba továbbítja a vért, amit aztán a kamrák összehúzódása a tüdőbe és az egész testet behálózó érrendszerbe juttat.

Pitvarfibrilláció esetén a pitvarfalban keletkező elektromos impulzusok kihagynak, és emiatt pitvarizomzat csupán remeg (fibrillál). Ez azt jelenti, hogy a pitvarokban lévő vér teljes mennyisége nem továbbítódik a kamrákba, hanem egy része a pitvarban marad és pang. Súlyos állapot, amivel nap mint nap együtt kell élnie.

Ha pitvarfibrillációt kórisméztek Önnél, akkor bizonyára azt is tudja, hogy ezzel az állapottal élni gyakran aggasztó, sőt olykor ijesztő lehet. Bizonyára már nem is tartja számon, hányszor riadt fel éjszakánként arra, hogy hevesen ver a szíve – vagy milyen sűrűn lepi meg szédülés, vagy légszomj. Érdekes módon, a pitvarfibrilláló betegek gyakran amiatt aggódnak, hogy panaszaik a küszöbön álló szívroham előjelei.

 

KIALAKULÁSA - MIÉRT SZENVED ÖN PITVARFIBRILLÁCIÓBAN?

 

Az öregedés során nagyobb valószínűséggel jelentkezik (a 40 évesnél idősebbek kb. negyedén kialakul) pitvarfibrilláció, mely azonban gyakoribb szívbetegeken, vagy a szívvel összefüggő kórképekben, pl. szívelégtelenségben. Gyermekeken rendkívül ritka a pitvarfibrilláció.

Az igazat megvallva, a pitvarfibrillációnak olykor nincs, vagy ismeretlen a kiváltó oka. Mindazonáltal, bizonyos állapotok és életmódfüggő tényezők tudottan előidéznek pitvarfibrillációt.

 

Ezek közé tartoznak többek között

a magas vérnyomás
a cukorbetegség
a szívelégtelenség
az életkor előrehaladása
a pajzsmirigy túlműködése
túlzott mennyiségű alkohol fogyasztása, vagy tivornyaszerű ivászat

Fontos, hogy felismerje ezeket a kiváltó okokat és tegyen ellenük – pl. mérsékelje alkohol- és kávéfogyasztását, tartsa kordában szív-érrendszeri rizikófaktorait, többek között a hipertóniát és a cukorbetegséget.

 

FONTOS TUDNIA, HOGY AZ ÖN ESETÉBEN MI IDÉZTE ELŐ A PITVARFIBRILLÁCIÓT.

 

A TÜNETEK SZÁMBAVÉTELE

Számos pitvarfibrilláló betegnek egyáltalán nincsenek panaszai, különösen akkor amikor a szívük nem ver igazán gyorsan.

 

Mindazonáltal, gyakori tünet többek között

a szívdobogás-érzés
a szédülés
a mellkasi fájdalom
a légszomj

Még egy fontos dolog – a tünetek nem mindenkinél azonosak. Lehet, hogy Önt szinte minden nap gyötrik? Netán csak olykor-olykor, vagy talán sohasem jelentkeznek panaszok?

Bárhogy is legyen, fontos szem előtt tartani, hogy még abban az esetben is szükséges gyógyszert szednie és orvosa utasításait betartva kezelni a betegségét, ha egyáltalán nincsenek panaszai.

 

EZ BIZTOSÍTJA A LEGNAGYOBB ESÉLYT A STROKE ÖNT FENYEGETŐ KOCKÁZATÁNAK CSÖKKENTÉSÉRE.

FONTOS, HOGY FELISMERJE A PITVARFIBRILLÁCIÓ TÜNETEIT! HOGYAN HAT A KEZELÉS?

 

Orvosa különféle gyógymódokat írhat elő az Ön pitvarfibrillációjának kezelésére.

Ide tartozik többek között

 

A SZÍVFREKVENCIA SZABÁLYOZÁSA

Gyors szívfrekvenciájú pitvarfibrillációban ez a gyógymód elősegíti az élettani szívfrekvencia helyreállítását, sőt a rohamokban jelentkező szédülés megszüntetésében is segíthet.

 

A SZÍVRITMUS SZABÁLYOZÁSA

Elképzelhető, hogy szívritmusa normalizálása céljából elektromos, vagy gyógyszeres kardioverziót ajánlanak Önnek. Ez esetben elektromos áramütést alkalmaznak, vagy speciális gyógyszert (antiaritmiás szert) adnak a szabályos szívritmus helyreállítása céljából.

 

VÉRALVADÁSGÁTLÓ KEZELÉS

A vér alvadékonyságának csökkentése a vérrögképződés megszüntetésével mérsékli a stroke kockázatát. Ezt a gyógymódot a stroke közepes-magas kockázata esetén alkalmazzák.

A pitvarfibrilláció kezelésére különböző típusú gyógymódok állnak rendelkezésre.

 

 

REHABILITÁCIÓ


FELÉPÜLÉS AZ AGYI ÉRKATASZTRÓFA UTÁN

A betegek felépülésében a már az első napokban elkezdett gyógytorna, rehabilitáció tölti be talán a legfontosabb szerepet. Bár az agyi érkatasztrófa tünetei percek alatt alakulnak ki, a javulás fokozatos, gyakran hetekbe, hónapokba telik. A cél az, hogy a lehető legteljesebb fizikai aktivitást elérjük, a beteg önellátásra képes legyen és a képzettségének megfelelő munkát folytathassa. Ez csak a beteg, az orvos és a gyakorlott gyógytornász együttműködésével, komplex rehabilitációs program segítségével lehetséges.

Első fázisa már a kórházban elkezdődik. A tünetek súlyosságát, a megmaradt funkciót figyelembe véve a rehabilitáció fokozatos. Kezdetben passzív, majd aktív torna az ágyban, ülés, állás és végül járásgyakorlatokat jelent. Ha az izomerő megfelelő mértékű, a mindennapi élethez szükséges funkciók (pl.: evőeszköz használat, önálló WC használat, …) fejlesztése a következő lépés. A rehabilitáció speciális területe a beszédzavar (aphasia, dysarthria) kezelése logopédus segítségével.

A rehabilitációt, mivel a javulás elhúzódó, a kórházi kezelés után is folytatni kell. Erre a speciális rehabilitációs osztályokat, és a beteg otthonába kijáró gyógytornászok, logopédusok segítségét lehet igénybe venni.

Ez a komplex rehabilitációs program segítheti át a beteget és családját azon a testi és lelki megterhelésen melyet az agyi érkatasztrófa okoz.

 

GONDOZÁS, ELLENŐRZÉS

Az agyi érkatasztrófán átesett betegnek rendszeresen, negyed- vagy félévente ellenőrzésre kell járnia. De a gondozás nem merülhet ki ennyiben. Különösen nagy szerepet kap a beteg is. A magasvérnyomás betegségben szenvedő lehetőleg szerezzen be vérnyomásmérőt, napi rendszerességgel maga is mérje vérnyomását, míg aki cukorbetegségben szenved, naponta ellenőrizze a vércukor szintjét. A beteg kövesse orvosa tanácsait, rendszeresen szedje a gyógyszereit, orvos megkérdezése nélkül ne változtassa az adagolásukat. A gondozás fő célja, hogy ezeket áttekintve, a beteg panaszait, tapasztalatait meghallgatva közösen döntsenek a kezelés folytatásáról, szükség esetén annak módosításáról.

Ez a szoros együttműködés beteg és orvos között lehet csak a siker kulcsa: az agyi érkatasztrófa kivédése, vagy újabb kialakulásának a megelőzése.

 

AZ ÚJABB AGYI ÉRKATASZTRÓFA MEGELŐZÉSE

Bár a vizsgáló módszerek és a kezelés is sokat fejlődött az elmúlt évek során, mégis azoknak, akik agyi érkatasztrófán estek át, jóval nagyobb eséllyel alakul ki újra ez a betegséget mint az átlag népességben. Ez különösen érvényes azokra a betegekre, akiknél továbbra is fennállnak az agyi érkatasztrófát kiváltó kockázati tényezők. Ezért különös jelentőségű a másodlagos megelőzés (szekunder prevenció). Mivel a hatékony másodlagos megelőzés széleskörű, ezért csak szervezett „csapatmunka”, a beteg, a háziorvos, a belgyógyász és a neurológus összefogása vezethet eredményre.

 

A BEFOLYÁSOLANDÓ KOCKÁZATI TÉNYEZŐK A KÖVETKEZŐK:

a magasvérnyomás kezelése
a cukorbetegség beállítása
a vérzsírszint csökkentése
a dohányzás elhagyása
az ideális testsúly elérése
a szívbetegségek, szívritmus zavar kezelése
a súlyos nyaki érszűkület műtéti megoldása
a vérlemezke összetapadást gátló gyógyszerek használata

Mivel a kockázati tényezők olyan betegségek, amik az idő múltával „nem gyógyulnak meg”, így ezeknek a kezelése hosszútávon, gyakorlatilag életfogytiglan szükséges.

 

REHABILITÁCIÓ, TANÁCSOK HOZZÁTARTOZÓKNAK

A rehabilitáció segíthet a gyógyulási folyamatban és mindenekelőtt abban, hogy a lábadozó - lehetőségei szerint - újból aktív életet éljen. Ezért ennek a folymatnak a lehető legorábba el kell kezdődnie, minden esetben ebben járatos gyógytornász segítségével. A kezeőorvosok és a családtagok tapasztalatai egyértelműen bizonyítják, hogy a rehabilitációban részesült szélütésen átesett betegek sokkal hamarabb épülnek fel és a későbbikeben is jobb életkilátásaik vannak, mint azoknak a betegeknek akiknél ez valamilyen okból nem valósult meg.

A szélütésen átesett - szélütést túlélt - beteget az esetek többségében néhány hetes kórházi kezelés után hazaengedik. A javulás sokszor már a kórházban megkezdődik, ennek további folytatása otthon valósul meg, ami hosszú heteket, hónapokat vehet igénybe. Ez alatt először az "alacsonyabb rendű" ismeretek térnek vissza, de a gyógyulás lépcsői nagyban függenek az agyat ért károsodás mértékétől is. A bonyolultabb, kifinomultabb összjátékot igénylő tevékenységek elvégzéséhez több idő és gyakorlás kell, ezért a családtagoknak és a segítőnek türelmesnek kell lenniük és minden apró javulásnál bátorítanikuk kell a beteget.

A hozzátartozóknak többnyire nem kis gondot okoz, hogyan ápolják, gondozzák az ágyhoz kötött beteget. Ebben segíthetnek a következő tanácsok:

 

AZ ÁGYHOZ KÖTÖTTSÉGTŐL AZ ÖNÁLLÓ JÁRÁSIG SOKSZOR HOSSZÚ AZ ÚT

A betegnek sok pihenésre van szüksége, ezért a betegágyat prübáljuk a lakás legnyugalmasabb helyiségében elhelyezni. Ha megoldható, próbáljunk magsabb ágyat biztosítani a beteg számára, mert így könnyebb lesz a felállás. Ajánlatos a beteg ágyát a fal mellé helyezni, mert az az egyik oldalon megvédi a beteget az eséstől és a falra kapaszkodót szerelmehtünk, mely felülésnél, oldalra fordulásnál nagy segítséget jelenthet. Ha nincs mód arra, hogy az ágyat a falhoz toljuk, akkor egy tornászgyűrűhöz hasonló ezsközt szerelhetünk az ágy fölé, amely szintén segítheti a mozgást.

A javuvás első jele, ha a beteg már ki tud ülni az ágy szélére. Ha a beteg már stabilan tud ülni, szükségessé válik a tolószék alkalmazása, a tolószékből felállva járókerettel gyakorolható tovább a járás, amely a későbbikeben felcserélhető háromlábú, majd egylábú botra. Egyik segédeszközről a másikra való áttéréskor segítsük a beteget, mert az új ezsköz használata szokatlan lehet. Mindig az ebben járatos gyógytornász utasításai szerint járjunk el.

Ha a beteg már a járást gyakorolja, ügyelni kell a fokozott balesetveszélyre. Amíg nem tud biztonsággal egyedül közlekedni a lakásban, mindig legyünk mellette, hogy az esetleges elesést megekadályozzuk. Sokszor elég egy rossz mozdulat az egyensúlyvesztéshez és az eleséshez. Mikor a beteg járőképessé válik, szintén sok problma merülhet fel. A mellékhelyiség használatát megkönnyíthetjük, ha a gyógyászati segédeszköz boltokban toalett emelőt alkalmazzuk., amely megemeli az ülőke magasságát. A kádfürdő a járóképes betegek számára is veszélyes lehet, ezért ajánlott a kádra egy erős fából készült rácsot készíttetni, amely szélére a beteg ráül és lábait könnyen be tudja emelni a kádba.A WC ülőke és a fürdőkád vagy zuhanytálca mellett a megfelelő magasságban elhelyezett kapaszkodó felszerelése elengedhetetlen.

 

TORNAGYAKORLATOK AZ ÖNÁLLÓSODÁS ÚTJÁN

A korai fizioterápia szerepe rendkívül fontos az izommerevség megelőzésében. Ez a jelenség a lebénult végtagokban fordul elő, ahol a nem használt izmok és inak megmerevednek, megrövidülnek, és kóros helyzetben rögzülnek. A fizioterápia segíthet még az egyensúly fejlesztésében, az izmok erősítésében és a mozgáskoordináció javításában. Megfelelő tornagyakorlatokkal csökkenthető az izmok "elmacskásodása", megelőzhető az ízületek mozgásterjedelmének beszűkülése, fokozható az ízületek teherbírása. Ezeket a tornagyakorlatokat már a kórházban elkezdik, majd a beteg otthonában gyógytornász segítségével tovább célszerű folytatni, aki személyre szóló porogramot készít a rászorult számára.

 

MIBEN SEGÍTHETNEK A SZAKEMBEREK

Az első és legfontosabb lépés a szélütés bekövetkezésének okát megtalálni, és ennek figyelembe vételével megakadályozni egy következő agyi katasztrófa kialakulását. Ebben nagyon nagy szerepe van a beteg háziorvosának, aki konzultál a beteg kórházi orvosaival, felírja a szükséges gyógyszereket és ellenőrzi a gyógyszerszedést, valamint folyamatosan figyelemmel kíséri a szükséges utóvizsgálatokat, a javulás ütemét.

Logopédus a beszédproblémák, a neuropszichológus az érzelmi és értelmi zavarok megoldásában tud értékes és hatékony segítséget nyújtani.

Az előzőeken kívül a beteg szükségleteinek megfelelően még sok szakember vehet részt a sok idő, illetve sokak segítő munkáját és közreműködését igénylő rehabilitációban. A döntő szerep mégis a betegé, hiszen az ő életereje, tenni akarása, kitartása nélkülözhetetle ebben a folyamatban.

 

MEGELŐZÉS


LEGFONTOSABB TENNIVALÓK

Rendszeres vérnyomásmérés, a vérnyomás értékét tartsuk 140/90 Hgmm alatt
A vérnyomás, cukorbetegség és a kóros zsírok megfelelő kezelése
Dohányzás mellőzése
Életmód változtatás (testsúlycsökkentés, dohányzás abbahagyása és a fizikai aktivitás elkezdése)
Csökkentsük az alkoholfogyasztást
Kerüljük a stresszes életmódot

 

MIÉRT FONTOS AZ UH VIZSGÁLAT A STROKE MEGELŐZÉSÉBEN?

A stroke „ütést” jelent, mert a tünetek hirtelen jelentkeznek, a betegnek sejtése sincs többnyire, mekkora katasztrófa közeleg. Vannak azért olyan jelek, amik felhívják a figyelmet a veszélyre. Az esetek harmadában az agyat tápláló erek meszesedése, beszűkülése, az érfali felrakódásokról leváló, agyba sodródó, ott érelzáródást okozó embólusok vezetnek a súlyos tünetekhez. Ezeket az érfali felrakódásokat láthatjuk UH segítségével. Eleinte az érfalba koleszterin, később mész rakódik le. Minél vaskosabb a lerakódás, a plakk, minél durvább, egyenetlenebb a felszíne és minél lágyabb, szakíthatóbb az anyaga, annál nagyobb veszélyt jelent. A plakk akkorára nőhet észrevétlenül, hogy akadályozza a véráramlást, így az agy vérellátása romlik. Ezt is pontosan tudjuk UH-gal mérni, mert a véráramlás sebessége a szűkületben egyre magasabb. A sebességet a készülék azon az elven méri, amellyel a traffipax az autókét. Az érelmeszesedés, érszűkület tehát UH-gal még idejében kimutatható.

 

KIKET LENNE ÉRDEMES ILYEN VIZSGÁLATTAL SZŰRNI?

Elsősorban azokat, akiknél stroke-hoz vezető rizikótényezőkről tudunk; mindenekelőtt a magas vérnyomás, a magas vércukor, koleszterinszint, a dohányzás, elhízás, idős kor említendő. A rizikótényezők a stroke veszélyét többszörösére emelik. A magas vérnyomás és cukorbetegség pl. 5-7x-re, a dohányzás és emelkedett koleszterin 2-4x-re emeli a kockázatot. Akiknél volt már valaha stroke, azokat rendszeresen vizsgálni, követni kell, mert sajnos a stroke hajlamos ismétlődni, ez 3 hónapon belül az esetek 10%-ában megtörténik.

Ha a háziorvos éber, a veszélyeztetett betegeket elküldi stroke ambulanciára, ahol a beteg laborértékeit, vérnyomását, ereinek, szívének állapotát rendszeresen ellenőrzik és kezelik.

 

MI A TEENDŐ, HA ÉRSZŰKÜLET DERÜL KI?

Ilyenkor stroke-ambulancián kell a beteget gondozni. Itt ugyanis el tudják dönteni, kell-e érműtét vagy értágítás, vagy elegendő a szoros ellenőrzés és gyógyszeres kezelés. Ha műtét szükséges, olyan centrumba érdemes a beteget irányítani, ahol lehet tudni, hogy alacsony a műtéti szövődmények aránya (tünetmentes betegeknél 3%, szimptómás betegeknél 6% a megengedett).

 

MAGAS VÉRNYOMÁS


Feltöltés alatt.

Az oldalt tervezte és fejlesztette a Diamond Agency.